2010-09-09 11:39:33
Olvasom a hírt: Bonyhádra vízszínt alatti szálloda-komplexumot
terveznek, tengeri akváriummal, cápákkal.
Szerintem, ha valaki a tengerre akar menni, az nem Bonyhádot
fogja úti célnak választani. Aki meg Bonyhádra akar menni, kötve
hiszem, hogy a majdan megépülő(?) szállodát fogja felkeresni. Lesz
Boyhádon is egy "Gödör" néhány év múlva, ha mégis felépül, és
beüzemel.
Akkor mi értelme van ennek az egésznek?
Mikor tanuljuk már meg, mi emberek, hogy fölösleges dolgokra kár
erőt, energiát, pénzt pazarolni. A természeti erőforrásokról már
nem is beszélve.
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 0
Címkék: valamik
2010-05-12 08:49:16
Imádom, ha valaki a komoly szakmai tudását úgy adja tovább, hogy
azt a laikus is megértse. Ebből következik, hogy minden bajom van
azzal, aki a szakmai zsargonba burkolódzva beszél-beszél és
fogalmam sincs, hogy miről. Az ilyet kb 5 perc után - ha muszáj -
csukott fülekkel hallgatom, vagy az írott művét a harmadik mondat
után félreteszem, és nem olvasom.
Míg élek, addig tudni fogom, hogyan kell a kullancsot
eltávolítani, már ha szert teszünk egy ilyen nem kívánt
vérszívóra.Miért? Mert Földvári Gábor biológus, aki a Szent István
Egyetem állatorvos-tudományi karának parazitológiai és állattani
tanszékén oktat egy szemléletes mondattal elmagyarázta az
origon.
"Nem menetes állatok, ne csavargassuk!" :-)
Sose fogom elfelejteni!
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 0
Címkék: valamik
2010-05-10 13:20:25
A gyufa kihúzta nálam a gyufát!
Miután egy doboznak kb a felét elgyújtogattam egy kis örömtűz
lángralobbantása céljából, feladtam. Az általam cseppet sem kedvelt
öngyújtóhoz folyamodtam, fidibusszal.
A biztonsági gyufa névre keresztelt, a keresztben
piros-fehér-zöld sávos, balra a szent koronával, jobbra az
országalmával és a jogarral felcímkézett doboz tartalma minden
eddigi tapasztalatomat alámúlta. Eddig átlagban egy-kettő nem
gyulladt meg, vagy tört le a feje. Most fél dobozzal nem
tudtam tüzet rakni.
Irinyi szerintem forogna a sírjában, ha tudná, hogy találmányát
hogy csúfolják meg a mai gyufagyárosok.
Eszembe jutott a gyerekkori mondóka, amit ezennel szeretettel
küldök az One Euro Market kft-nek, aki a nem-gyúló gyufát
forgalmazza:
Gyere Gyuri Győrbe,
győri gyufagyárba,
gyújtsál gyertyát Győrben gyártott gyufával!
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 0
Címkék: valamik
2010-04-26 11:02:39
Ezt a díjat Sparhelttől kaptam. Nem
t'om miért gondolta rólam, hogy valamiben is született
tehetség lennék, de mivel végül is megkaptam igyekszem helyt
állni. (igaz, némi fősparhelti segédlettel;-)
Szabályok:
- Ha valaki adja, én elfogadom, ellenvetés
nélkül.
- A logót kirakom a blogomba.
- A szabályzatot kirakom a blogomba.
- Megnevezek hat másik blogot, akiknek átadom a
címet:
- Kitöltöm a tesztet inkább kérdőív, vagy mifene.- a
szerk.), és kirakom a blogomba.
- Megnevezem, hogy kitől és mikor kaptam, és nagy,
színes betűkkel kirakom a blogomba.
Kérdőív
Név: mágnes
Becenév: Engem nem nagyon szoktak becézgetni, bár
a nevem röviden már majdnem becenév. Gyerekkoromban, amikor
édesanyám úgy szólított, hogy "kisasszony", akkor tudtam,
valamilyen disznóságomra derült fény. Ha a férjem mondja, hogy
DRÁGÁM, akkor többnyire úgy is gondolja;-), nem hiszem, hogy azért
mert becézgetni akart.
Lakhely: az ország 6., egyben legkeletibb
nagyvárosa. (kis országnak kicsik a nagyvárosai)
Születési hely: ugyanott, az én szőke
városomban.
Magasság: 163,8 cm. (Ezt a hugom mérte le, még
akkor, amikor a fejemre akart nőni. Sikerült neki, 7,2 cm-rel
megelőzött)
Névnap: január 21.
Foglalkozás: Most kényszer-vállalkozó, de
már kezdem megszeretni a munkámat . Ha az egész eddigi életemet
nézem, akkor voltam már hivatalnok, dolgoztam több cégnél,
tanítottam, és még annyi minden mást is csináltam. Nem voltam
eddig politikus - szó szerint se - orvos, gyógyszerész, színész...
és már azt hiszem, nem is igen akarom ezeket a foglalkozásokat
űzni.
Testvérek: Egy testvérem van.
Anyanyelv: magyar
Beszélt nyelvek: oroszul még mindig elég jól
beszélek, éhen nem halok németül, de szégyellem, hogy annyira
keveset tudok, angolul inkább szótárazok, ha nagyon muszáj.
Az eddigi legnagyobb nyelvi produkcióm az volt, amikor egy győztes
olasz kosárladacsapattal értettem meg, hogy ne kurjongassanak az
ablakom alatt, mert a kisfiam alszik. Valahogy így hangzott kicsit
egyedi olasz nyelven: Pregó, amigó! Picolo bambino - és mert nem
tudtam, hogy jelezzem, hogy alszik , a fejem alá tettem a két
összezárt tenyeremet és lehunytam a szememet - majd a szám elé téve
a mutató ujjamat, mondtam a nemzetközi hangutánzó szavakat, hogy
pssssssszt. Aranyosak voltak a fiúk, nevettek egyet, meghajoltak és
arrébb mentek egy sarokkal.
Gyűjtemény: régen
szalvétát, bélyeget, jelvényeket, majd könyveket, ma virágokat.
Cipőméret: 37.5, de csak azért, mert ilyen cipőt
alig lehet kapni.
Iskola: Én mindig azt hittem, ha valamit csinálni
akarok, akkor el kell végeznem azt az iskolát, ahol az adott
szakmát, ismeretet tanítják. Ma már tudom, ez nem feltétlenül
így van. Szeretek tanulni, de nem vagyok szorgalmas. Ha pontosabban
akarok fogalmazni, akkor inkább mindent tudni akarok.
Kedvencek: Mindenevő vagyok, ételben, zenében,
könyvben. Talán kicsit ínyenc is.
Zsebpénz: sose volt, most sincs.
Álom: Ez az egyik legnagyobb gondom. Felnőtt
fejjel elfelejtettem álmodni. Vagy csak nem emlékszem rá, mikor
felébredek? A vágyálom: utazás mindenhova, ahol eddig nem jártam.
Ha teljesül, sokáig fogok élni:-)
Háziállatok: Két macska egy kutya, de voltak
halaink, egereink, aranyhörcsögünk, teknős, és papagáj is.
Akiknek tovább passzolom ezt a
játékot:
rooza
Freemen Gordon
Kósza
subject
Mopiben
amurihal
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 3
Címkék: valamik
2010-04-12 09:37:32
A hétvégén a városunkban vendégszerepelt a Magyar
Nemzeti Cirkusz.
Mióta a fiam kinőtt a cirkuszt nézni akaró gyerekkorból, azóta
nem sokat foglalkozok azzal, hogy országjárásuk során mikor
érkeznek hozzánk.
Most egyetlen egy dolog miatt szúrt szemet a plakátjuk: a
politkai plakátok alá volt ragasztva.
Valamit tudhatott a plakátragasztó a tegnap esti választási
közvetítésről, és az OVB szerepléséről!;-)
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 0
Címkék: valamik
2010-04-08 09:05:29
Igen, így nagy kezdőbetűvel, hogy látszódjon, nem akármiről,
hanem egy igazi hercegről szól a mese.
Az Égigérő Fa születését titok lebegi körül. Senki nem tudja,
hogy került a társasház faltól-falig kikövezett (ezt vajon ki
akarta így?) udvarának északi oldalán lévő, apró kavicsokkal
"benőtt" ágyásába. Társa egy gondosan oda telepített gömb juhar
volt, ami ugyancsak satnya fácska mind a mai napig. De nem így a
herceg! Ő, mármint az Égigérő - én titokban Babfának becéztem - az
első évben csak csenevész ágacska, a következőben már szépecske
suhancfa, a harmadikban daliás ifjú, életerős fácska lett
belőle.
Úgy nézett ki, meg sem áll, míg túl nem növi a háromemeletes ház
tetejét. Leveleit csodáltam leginkább. Hatalmas szívalakú, erős
zöld levelek pompáztak rajta tavaly egész évben. Sajnáltam, hogy az
első fagyok előtt nem fényképeztem le, mert nekem tényleg olyannak
tűnt, mintha a régi mesémben az Égigérő Babfa leveleit látnám
megelevenedni. Nem baj, majd az idén, megörökítem, gondoltam.
Ez a gondolat, gondolat marad.
Körlevélből tudom, hogy a társasház lakóközössége egyszeri
rendkívüli költséget szavazott meg arra, hogy a kis parkot, ami az
ablakom alatt van, tavasszal rendbe hozza. Hogy az utcafronti kert
vajon beletartozik-e a tavaszi kert-karbantartásba, nem tudom. Nem
látok ott semmi mozgást, azon túl, hogy a fodrász lányok rendet
raktak, eltakarították a tél maradványait.
De a csodálatos herceget kivágták, már csak a kifordított
gyökereit, lecsupaszított törzsét láttam az utánfutón, amivel a
kertész elszállította.
Miért? -kérdeztem - miért kellett kivágni ezt a szép fát?
Mert szabálytalanul nőtt - jött a válasz - és majd egy gömb
juhart fognak ültetni a helyére.
De teljesen egészséges, életerős volt!
A kertész nem tudta az okát, hogy miért adtak parancsot a fa
kivágásra, ő csak teljesítette a dolgát.
Én meg itt maradtam magyarázat és mese nélkül. Elgondolkozva a
természetellenes szabályainkon. Ami szép, egészséges,egyedi, de nem
ott nő, ahova mi ültetjük, elpusztítandó, mert megszegi a szabályt.
Ami "szabályos", a mi elképzelésünk szerint, az teret kap
arra, hogy küszködjön egy életen keresztül, mert olyanra tudjuk
formálni, amilyenre mi akarjuk.
Szegény Égigérő Babfa, élt 5 évet. Szegény mi, élhetünk még 50
évet szabályosra formált világunkban.
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 0
Címkék: mese
2010-04-06 09:59:34
Vajon mit lehet tenni az ellen, hogy ne jelenjen meg az egyik
kedvenc internetes oldalomon egyre másra az a hirdetés ami
feltűnik mindig éppen abban a bejegyzésben, amit el akarok
olvasni?
Engem nagyon zavar, amit a Múlt-kor történelmi portállal
csináltak. Már ahogy belépek is rosszul indul, de azt még
elviselem, hogy az adóm 1%-ának felajánlására noszogatnak a portál
szerkesztői.
De hogy - miközben a vita a hunok hagyatékáról című cikket
olvasom - egyszerre beugrik egy rózsaszín kistehén, és valamilyen
joghurtos szendvicset ajánlgat a figyelmembe... hát ez már sok. Az
se volt jobb, amit előzőleg kellett látnom, valami étterem
reklámját miközben a maják, vagy a kínaiak szenzációs új,
felfedezett emlékéről olvastam.
Nem tehetek róla: konzervatív vagyok ebben a kérdésben,
rettenetesen. Ha történelemről, vagy valamilyen kultúrális emlékről
olvasok: NEM AKAROK LÁTNI KÖZBEN SEMMILYEN
REKLÁMOT! És főleg nem ugráló teheneket. Ez nekem legalább annyira
fájó, mintha a kedvenc könyvembe tennének be egy-egy
reklám-oldalt.
Megértem, hogy az üzlet, az üzlet. Megértem, hogy az oldal
szerkesztői pénzt akarnak szerezni.De ÉN olvasni szeretném a
kultúrális híreket, újdonságokat, és nem úgy, hogy minden
esetben annyira kell legörgetem az oldalt, hogy ne zavarjon az
ugarbugráló tehén:-(((
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 4
Címkék: it
2010-03-31 08:40:13
Két helyen is tanárt vertek. Az egyik pofon egy szülő, a másik
egy tanuló kezéből szabadult ki. Közös mind a kettőben, hogy tanárt
ütöttek képen.
Felháborít, és kimondhatatlan dühöt vált ki belőlem mindig
a testi fenyítés. Ha gyerek kapja akkor is. Ha állatot vernek akkor
is. De felnőtt embert, egy tanárt megütni gazemberség,
szerintem.
Ha ráadásul olyan a lelke a tanárnak, mint az én kedves volt
tanáraimnak volt...akkor úgy gondolom, az egész élete is kevés lesz
arra, hogy feldolgozza ezt a megaláztatást. Hogy tartsa meg a
tekintélyét az osztály előtt, hogy fegyemezze az olykor nekivaduló
tanulókat, hogy ne jusson eszébe ez a pofon?
Hogy juthattunk el idáig, hogy a tanítóra kezet merjen emelni
bárki is? Mit mondhatott, tehetett az a tanár, aki ezt a
méltánytalan elbánást kapta? Vagy csak rosszkor volt, rossz helyen,
rossz emberekkel találkozott?
El nem tudom képzelni. De sír a szemem, és fáj a lelkem, hogy
már egyre többen ököllel szereznek maguknak igazat, vagy csak így
tudják, akarják megvédeni a vélt, vagy valódi igazságukat. Meg
tudjuk még ezt az erőszakot változtatni? Vagy napirendre
térünk e fölött is, ugyanúgy, mint a közélet eldurvulásán?
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 54
Címkék: valamik
2010-03-25 11:58:01
Semmi pénzért nem hagynám el Magyarországot véglegesen, de
mindenhova elmennék hosszabb-rövidebb időre, ahova csak lehet.
Eddigi életem már megajándékozott néhány nagyon érdekes
utazással, - igaz az utóbbi évek inkább itthon teltek
- leszámítva azt az egy-két napos kiruccanást, amit a
szomszédos országokba tettem.
Szívesen megyek olyan helyekre, hol az emberi kultúra néhány
évszázaddal ezelőtti emlékeit lehet megnézni, de nagyon erős az a
kívánságom, hogy lássak még érintetlen, csak a természet által
formált területeket is. Most újra megfogalmazódott bennem, ha
tehetném elmennék Szibériába. Ez a kép bűvölt el, itt találtam:
http://www.origo.hu/tudomany/20100324-uj-emberfaj-a-sziberiai-denisovabarlangbol.html
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 1
Címkék: utazás
2010-03-12 08:36:19
Esik a hó, újra. Igaz nem nagy pelyhekben, hanem sűrű apró
gonosz kis cseppekben. Inkább havas eső most már, mintsem az,
aminek látszatni akarja magát.
Az utcákon, járdákon azért megmaradt, gondolom a hidegebb miatt.
Kedves közlekedő társaim fittyet hányva az utakon lévő latyaknak,
teljes sebességgel nyomják a gázt, még abban az útkereszteződésben
is, ahonnan egyenesen nincs tovább út, csak vagy jobbra, vagy
balra. Ráadásul, beláthatatlan is ez a kereszteződés, tehát a
teljes sebességnek abszolut semmi oka nincs. Hacsak az nem, hogy
még egyszer beteríthessék a buszmegállóban várakozókat a mocskos
hólével. Magam ugrottam egy-két dupla axelt, így elkerültem, hogy a
napi betevőmért a kisboltba sietve, újra megzuhanyozzak.
Ahogy elnéztem, ez a mai nap olyan lesz, mintha ősz vége lenne:
szürke, esős, hókásás, latyakos.
Kocsimmal a munkahelyemre tartva azonban örömmel hallgattam a
meteorológiai szolgálat időjárás jelentését: már csak az ország
észak-keleti részében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van némi
hószállingózás. Nem tudtam, kikapcsoljam az ablaktörlőmet, és
higgyek az erre hivatottaknak, vagy saját jól felfogott érdekemben
járassam tovább a kis céleszközt.
Ha nekem valaki meg tudja mondani, hogy szólhat így az
időjárásjelentés, mikor reggeli 6-tól egy árva pillanatra sem állt
el a hósesés itt a városban, annak nagyon hálás leszek.
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 0
Címkék: valamik
2010-03-11 13:58:33
Amíg tanultam az volt a kedvenc foglalatosságom a tananyag
elsajátítása helyett/mellett/között, hogy néztem a dolgozó
ablakából a szomszéd ház falán lakó fecskéket.
Az évvégi vizsgákra készülve én vettem észre őket
először, és azután is számtalanszor azon kaptam magamat, hogy már
megint nem a tételeket olvasom, hanem azt hogy már elkészült a
fészek, hogy már ül benne a tojó, és már szállítják a szülők az
ennivalót a kicsiknek.
Tavaly tünt föl először, hogy nem népesült be mind a hét
fecskefészek.Először a macskáimat hibáztattam, azután a szárazabb
nyárra fogtam, majd a mesterséges szunyogírtásra a hiányukat. Ma
találtam egy cikket a neten, és azt hiszem annál, amit én el tudtam
gondolni sokkal nagyobb a baj.:-( http://www.ozonenetwork.hu/ozonenetwork/20100310-teljesen-kipusztulhat-a-fecske-magyarorszagon.html
Néhány éve, amikor környezettudománnyal kapcsolatos ismereteket
okítottam felnőtteknek az egyik Tisza menti üdülőhelyen és az
ottani ökoszisztéma változásáról volt szó, hirtelen felindulásomban
azt találtam mondani, hogy addig panaszkodnak a szunyogokra és
addig írtják őket, ameddig pórul járunk. Ha nincs szunyog, nincs
béka, - ma már látható fecske se - ha nincs béka, nincs
gólya, és akkor rajzolhatunk "magyar tájat, magyar ecsettel."
Nem gondoltam, hogy ennyire közel vagyok az igazsághoz, inkább
szónoki szófordulatnak szántam. Remélem én is, mások is tévednek,
és haza jönnek a fecskék tavasszal...
Tegyünk értük, ha megérkeznek!
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 0
Címkék: valamik
2010-03-10 14:43:12
A direkt marketingtől kiütéseket kapok. Mindig akkor találnak
rám, amikor a legkevésbé van időm. Kedvem meg már arra se, hogy
meghallgassam, aki valamit rám akar tukmálni. Betolakodnak a
hétköznapjaimba, az estéimbe, az otthonomba, a munkahelyemre,
felhívnak telefonon, leszólítanak az utcán, a buszon, a metrón,
...és mindenütt.
X+1-ik alkalommal kapom fel a vizet az ügynökök stílusán is.
Elegem van a búgó, behízelgő hangból, a gyerekek édes
csicsergéséből, vagy éppen szomorú kis hangocskájából, amikor
valamire pénzt kérnek tőlem, vagy valamit el akarnak nekem
adni.
De azokat meg lábuknál fogva
lógatnám fel, akik felkészítik ezeket a szerencsétlen ügynököket
arra, hogy valamit eladjanak.
Kérem vegyék már tudomásul, hogy a
televízióban is alkalmazott keresztnéven szólítása egy vadidegen
embernek olyan behatolás annak a magánszférájába, amire csak
akkor van lehetőség, ha megengedi. Én nem szoktam megengedni
idegeneknek, és ha valaki a keresztnevemen szólít meg, és akkor
látom először, jobb, ha abba is hagyja a meggyőzést bármiről, amire
kiképezték.
Vadidegen embernek a megszólítása:
uram, asszonyom, kisasszony ( ha tudom, hogy az) , hölgyem, vagy a
foglalkozása szerinti titulusa (ha ismerem). Ha a munkahelyén
keresem fel az iskolában, akkor tanárnő, tanár úr, ha az orvosi
rendelőben, akkor doktor úr, doktornő stb. Nem Évike, és nem
kedves Ferenc! És főleg nem Drágám, vagy Kedveském.
Lehet, hogy én vagyok szőrőző,
lehet, hogy faksznis vagyok, de úgy vélem, ez a minimum elvárás
azzal szemben, aki valamit akar tőlem.
Kedves gyorstalpaló-ügynökképzők!
Tessenek elővenni egy nagyon régi kis füzetecskét, aminek az volt a
címe, hogy "Tudni illik, hogy mi illik!", vagy keresni valami
mai szakirodalmat, és a szerint kiképezni azokat az embereket,
akiket rászabadítanak a nyakamra, ha nekem szeretnének valamit
eladni.
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 1
Címkék: valamik
2010-03-05 08:43:38
Akit a mozdony füstje egyszer már megcsapott, az riadtan figyel
az első intő füst csíkocskára is.
Napok óta idegesít, hogy a bal lábam nem akar úgy működni, mint
szokott, és mint kellene. Fáj.Nagyon furcsán, de sajnos nagyon
ismerősen.
Igen, megint a mozgászegény életmód, az ülő munkavégzés, a
kompenzációs evés, az e miatt ismételten bekövetkező túlsúly, plusz
a stresz és idegeskedés, és a lábon hetekig elhordott,
hőemelkedéses, lázas állapot, az egyébként is öröklött testi
adottságokról nem is beszélve....és a dohányzás.:-(
Hetek óta nem jutottam el az edzésre. Hónapok óta abba hagytam
az úszást. Tél lévén, nem kerékpározok. Egy éve nem taichizok. A
jóga gyakorlatokat meg már el is felejtettem.:-(
Ha így folytatom, előbb-utóbb levegőt se fogok venni. Ezért,
tegnap ünnepélyes fogadalmat tettem. Naponta legalább a régi jóga
gyakorlatokat meg fogom csinálni! Hetente elmegyek edzésre, legyen
bármi is azon az egy szerdai napon! Ahogy elmúlik a szeles tavasz,
újra felpattanok a kerékpárra, és irány az uszoda, hetente egyszer,
de legalább két hetenként!
Mint a régi kedvenc filmemben, kiadtam a parancsot:
"nyergelj, fordulj"! De mondhatnám úgy is, nem félni, cselekedni!
(az orvosokat egyelőre hanyagolom)
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 3
Címkék: én-ek
2010-03-03 09:49:17
Megfigyeltem a macskáimnál, hogy amikor kis cicáik vannak, ahogy
a macska-gyerekek elhagyják az almot, mint a megveszekedett
keservesen nyávogva keresik őket. Engem is molesztálnak, hogy
menjek, rakjam vissza őket a kosárba, húzzam ki a tűzhely, a
mosogató, a könyvespolc mögül. Ha nem lelik meg a kölykeiket,
keservesen nyávogva járják körbe a házat, mind addig, amíg elő nem
kerülnek. Ez néhány napig tart, azután elfogadják a helyzetet.
Felnőttek a kicsik, engedni kell őket szabad útjukra, és csak
félszemmel pislantani rájuk. Olykor ugyan még egyengetik az
útjaikat, de hagyják, hadd tanuljanak az életből.
*
Én , nem nyávogok. Bár a minap kb. 3
órán keresztül alig voltam képes koncentrálni a munkámra, mindig
azon járt az eszem, vajon mi van a fiammal. Amikor megleltem - na
nem a tűzhely mögött;-) - és láttam, minden rendben, megy a maga
útján, megnyugodtam. Van még néhány napom, hogy felfogjam végre:
felnőtt, engedni kell a szabad útjára, és csak félszemmel
pislantani rá.Olykor kell még egyengetni az útját, de hagyni kell,
hadd tanuljon az Életből.
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 2
Címkék: valamik
2010-03-02 08:24:47
Már második napja madárcsicsergésre, napsütésre ébredek. A téli
kabát már meleg, ha végig megyek szokásos utamon. Az ablakból
kinézve a ragyogó fényben a nagy fenyőfa ágán vadgalamb
burokkol.
Valahogy a levegő illata is másabb. Még nem virágillat terhes,
de üde.
Mondhat bármit a meteorológia: "...tavasz van, gyönyörű.."
Tovább »
- Írta: mágnes
- Hozzászólások: 1
Címkék: valamik
